1. |
Megbomlott
01:05
|
|
||
Ami csak tud, az darabokra hullik szét,
a rendszer, az eszmék, az elmém.
De erre építettek: szolgálj! félj!
Zéró értelem már az elején.
Egy egész nemzedék, csak
dühből idekúrt, de vezetőjét veszett gyereksereg,
akik hátán a fospocsolyából másznak fel a vállalati seggfejek.
Te is egy vagy, te is engeded.
Magánügy ebből ki-mit ért meg.
Dübörög az iroda-rock és a kapitalista szeretet.
Egész jó fej a főnököd? És vannak akik képviselnek?
Akkor valami félrement, mert nem ezt beszéltük meg.
|
||||
2. |
Ismerősök, szívességek
01:36
|
|
||
Ebben a környezetben sok a zaj, minden fej felrobban,
összetörik, tartozik, elfelejtjük, elvész,
"megint egy elszúrt év", nincs értelmes érv...
csak sok balek szerephez láncolt, s kiégett király, aki szolgaként végzi a dolgát...
észreveszi, amit senki sem lát. Miközben más a hétköznapi aknamezőkön kergeti a saját farkát.
Ez a hibahatár külső része, ahol valami sorsközösségben összekötöztek minket.
És most hatalmi harcban osztjuk a stafétát annak, aki megvált.
De azért semmi sem jár, ha nem dől össze a világ
|
||||
3. |
Kukkolók
01:15
|
|
||
Halálpornót sugároz a tényterror adó.
Vélemények refrénje a "jaj nekem".
Mióta isten meghalt senki sem ember,
de a viaskodó felek helyett
hummuszt ettek a béke nevében,
és így már minden rendben.
Az imaként mormolt értelmezések
hidegen hagynak minden konfliktus zónát.
Ott úgysem fogják az adást,
nem hallják a segélykoncertek zaját.
A hatalom ittas hányásköpet lett a kötőszövet,
ami ebben a káoszban összeköt minket.
héé ééé é éé nincs isten, de van még ami meghagy a hittben
hogy a kukkolók majd megoldanak minden.
|
||||
4. |
Különbözőség
01:28
|
|
||
A társadalom aljasít torzszülötté,
de kit érdekel, hogy nem türnek meg?
Szórakozni jók vagyunk, dolgozni már nem,
viszont léteznünk munka nélkül nem megy.
Ez olyan időadó-féle, amit minden felnőtt fizet.
Sajnálom bazdmeg, de tényleg!
Mintha olyan nagy dolog lenne,
hogy csak trójai falóban juthatunk be.
A hobbi helyett alszom menne?
A profit szektáknak szükségük van gdp emberre.
"Lehet persze, de amúgy csak
engem veszel meg nem azt, amit szeretek."
Ez egy elbaszott egy színtér.
Sok beállt punkkkal.
Akiket még érdekel, hogy:
"aaaa aaa aaa"
|
||||
5. |
Inkább otthon
01:19
|
|
||
A pokol az a másik ember, főleg ha köztük kell lennem.
Maguk közé hívnak, de csak akkor észlelnek, ha kellek.
Így tanúja vagyok annak, amit tesznek:
utálják, elárulják, megtagadják egymást.
Ellopják az időm. De nem ez a legrosszabb!
Hanem az a végtelen magány, amit előhívnak.
Akkor is, ha rendesek és kedvesek,
köztük nekem ez nem megy.
Ez az elzártság már nem olyan romantikus, mint mondjuk tíz éve.
Akkor sem, ha már zavartalanul megférek.
Szűkül a létketrec, körbe van pisálva.
Fogy a levegőm, bárcsak lennék bezárva.
Inkább mindig otthon, mint ez a társasági élet
|
||||
6. |
Hülye hardcore
01:49
|
|
||
7. |
Humorérzék vége
01:06
|
|
||
Utolsó helyezés a vicc versenyben,
pedig a humorérzék a siker kulcsa.
Egy csattanóért jár a világ trónja,
de hogy nevessen az, aki emlékszik mindenre?
Mit tettem én és mit tettek velem, sőt még arra is, amit meg sem tettem.
Minden vicces főleg az erőszak, a társadalmi norma,
ami mosolyogtat, mintha minden mindegy volna.
Vagy a sliccmellé pottyant kefír pöttyök is megteszik egy időre.
Majd pofára esek és lelőnek, vagy pár kellemetlen este.
Hányok és közben elhagyom a szemüvegem, kiesek az útra,
gyűlölnek, fenyegetnek, de nevetek nevetek.
Ez egy humorérzék vége.
|
||||
8. |
Menedék
02:02
|
|
||
Kinn tombol egy halom faszfej, hömpölyög a trehány lét.
Bámulnak minket, röhögünk rajtuk, utálnak engem, zavarnak téged.
Hazafele zaklatnak az idegbeteg szekták. Egy egész ország gombán és nincs, aki vigyázna rá. (Úgy mint te rám).
Felhívlak, mert a sarkon nundzsakuval háborút vívnak.
Túl sok az elszúrt nap és a propaganda hablaty.
Gyakran vagyunk szomorúak.
Így minden olyan nehéz, kivéve veled az élet.
Azt mondják kint mindennek vége, de én már alig félek.
Tetszik a fejed, jó ami benne van.
Menedék, hogy vagy nekem!
Összeszedsz, amikor szétesem!
Röhögünk és minden érdekel.
|
||||
9. |
Zajban
01:11
|
|
||
Nekem ne mondja senki, senki élő meg,
hogy zajban mit lehet és mit nem tehetek.
Évek teltek el kétségben, értetlen, mással nem csak légzéssel,
mert az "úgyis elbuksz és a mire nem vagy képes" állítások
nem egy sikeres élethez fűzött jó tanácsok.
Távoli tőlem mások valósága.
A misztikusok látomása, minden elmismásolása.
Bármit veszek be a lényeg, hogy akkor is normális maradjak,
ha már minden más képtelen erre.
Folyton rángatnak, cibálnak, de ők sem tudják merre.
|
||||
10. |
Meta-élet
01:14
|
|
||
Minden aforizma irónia,
jelentésrétegek közé lökött olyan mintha.
Az egyszerű lényeg összefoglalva,
magyarázattal tálalva, villogva villogva.
Senki sem vész el, senki sincs csöndben.
Nem tetszik semmi, de ismerünk mindent.
Morális válság egy virtuális térben.
Ahol azt látjuk, amit értünk és archiváljuk amitől félünk.
Komfort zónák élethosszra szabva.
Már hinnünk sem kell abban, hogy működjön bármi.
Zavarunkban elkezdünk múzeumokban járni.
Nézzük a túristákat: műtárgyakkal basznak.
2020: a drónok vallásháborúba bonyolódnak.
Mi pedig belekövülünk a létbe.
Ez már meta-élet csak akkor létezem, ha értelmeznek
|
||||
11. |
Lámpa zene
02:21
|
|
||
Kizárom magam mindenből, de egybeolvadok mindennel.
Azt hiszem ez tetszik.
|
If you like NORMS, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp